- Most letépted a szárnyait! Mondta Apukám, amikor Anyukám kidobta a trabant ablakán a műanyag pillangószárnyaimat. Én nem akarom letépni a gyermekeim szárnyait!
Hatalmas düh van bennem A fiam miatt, mert füllent, mert fantáziál, mert elcsen dolgokat. Ha felnőtt lenne azt mondanánk hazudik, képzeleg, lop. Felnőttkorban ezek bűnök, gyermekkorban segélykiáltás. El is múlt a düh....
Görcsöl az alhasam, az ajkak, az egész punci. Olyan, mintha ott maradtam volna az élvezet kapujában, amikor tegnap fél 11kor felkelt a gyerek. Ott voltam és a testem már félig bent volt. Ott ragadtam és a testem még félig bent van.